Kellemes Ünnepeket...

Karacsony 4

Egészségvédelem


KulcsPatika akciók

kulcs logo

Elérhetőségeink

Elérhetőségeink

Gyógyszerinformációk

OGYEI logo hiv

Látogatott oldalak...

Oldalletöltések száma: 2146073
LX Line Partner Patika

Dr. Sahin-Tóth GáborInterjú Dr. Sahin-Tóth Gáborral - az Orosházi Kórház Invazív mátrix-, és műtővezető főorvosával.

 

- Tisztelt Doktor Úr, milyen indíttatásból választotta az orvosi hivatást és miért specializálódott az érsebészetre?
- Szüleim orvosok, nyilván hatással voltak döntésemre, melyet ezúton is köszönök Nekik. Már az egyetem alatt Vangel Róbert mellett dolgozva érdekeltek az erek, majd Ménesi Rudolf, Palásthy Zsolt és Sipka Róbert mellett dolgozva pedig egyértelművé vált, hogy nyugdíjas koromig foglalkozni fogok az érsebészettel.

 

- Pontosan mik a visszerek és mely esetben beszélhetünk visszeres panaszokról?
- Visszereknek azokat az ereket nevezzük, melyek a nagyvérkörben a szervezetünk szöveteitől az oxigénben már kevésbé dús vért viszik vissza a szívhez. Az alsó végtagon is vannak visszerek, melyek részben mélyebben, az izmok között, részben felszínesebben, az izmok bőnyéje felett haladnak, illetve léteznek a két hálózatot összekötő ún. perforans visszerek. Ez utóbbi kétféle visszér elégtelen működése gyakrabban okoz visszerekkel összefüggő panaszokat.

- Sokszor hallani, hogy örökletes hajlamról van szó, ez valóban így van? Milyen eséllyel fordulhat elő a generációk között?
- A visszérbetegség, helyesebben a krónikus vénás elégtelenség, illetve betegség egy rendkívül gyakori probléma, mely a felnőtt lakosság több mint 20%-át érinti. Valóban van örökletes hajlam, melyben számos, elsősorban a vénafalakat is alkotó különböző rostok kialakulásáért felelős gén, illetve növekedési faktor játszik szerepet. Hogy ennek aránya milyen eséllyel fordul elő a generációk között, általam nem ismert, ugyanakkor talán sokkal fontosabb az a néhány faktor, mely szintén örökletes és a szervezetünkben történő vérrögképződésért felelős. Ez utóbbi faktornak egy vérmintából történő vizsgálata centrumokban rutinszerű és ideális esetben a visszérbetegeknél, különösen a műtétet megelőzően kívánatos lehet.

 

- A genetikai hajlamon túl mi erősíti a kialakulás kockázatát (gondolok itt a mozgáshiányos életmódra, rossz táplálkozásra, káros szenvedélyekre)?
- A mozgásszegény életmód, logikusan a tartós álló-, illetve ülő helyzetet követelő munkavégzés, a divatos szóval élve kiegyensúlyozatlan táplálkozás és akár az ebből adódó kövérség, esetleg a mellette fennálló dohányzási szokás, illetve néhány gyógyszer, mint például a fogamzásgátló szerek erősítik a kialakulás kockázatát. Van persze egy csodálatos folyamat is, mely során gyakran alakul ki a visszérbetegség és ez a terhesség. Az állapotos hölgyek esetében különösen fontos, hogy érsebész, angiológus felmérje a krónikus vénás betegség súlyosságát, illetve az esetleges vérrögképződés esélyét.

 

- A betegség esetében beszélhetünk fokozatokról, kórfolyamatról? (Tünetmentes állapot, seprűvénák, nagyobb tágult erek, Vizenyő-ödéma, tünetek a bőrfelszínen, hegesedés, lábszárfekélyek)?
- Mint a legtöbb kórképnél, így a krónikus vénás betegség esetén is született stádium besorolás. A hazánkban is az Amerikai Vénás Fórum által - több mint 20 éve történt egy Hawaii kongresszuson - lefektetett beosztás a leginkább elterjedt. Ezt, az ún. CEAP klasszifikációt azóta már többször módosították, legutóbb, ha jól emlékszem néhány éve egy olasz, milánói fórumon. A legtöbben a klasszifikáció klinikai tüneteket jelző szegmensét használjuk, mely a seprűvénák jelentkezésétől, a visszértágulat, majd duzzanat, később bőrjelenségek kialakulásán át, a gyógyult és aktív fekély jelenlétét jelöli 1-6-os számokkal.

 

- Mikor szükséges orvoshoz fordulni, a súlyosság függvényében milyen kezelési módok ismertek (fáslizás, gyógyszerek, krémek)?
- Részemről igyekszem a megelőző medicinát hirdetni, ezért nyilván javaslom már a tünetek kezdetekor az érsebészeti szakrendelésen való megjelenést, amennyiben esetleg valaki lemaradt az egyre gyakoribb szűrővizsgálatok egyikéről, melyre nyilván tünetmentes állapotban is érdemes elmenni. Kezdetben négy módon javasolható a kezelés megkezdése: külsőleg flavonoid, heparin, illetve különböző gyógynövény tartalmú kenőcsök használata, majd rugalmas, kompressziós harisnya felvétele, a harisnyában vénás torna végzése, illetve gyógyszer, diozmin és sulodexid hatóanyagú szerek szedése indokolt.

 

- Mikor jön el a műtéti beavatkozás szükségszerűsége?
- Amennyiben az első négy pont nem hoz eredményt, akkor jön az ötödik és ez a műtét. Nyilván látványos tünetek és kifejezett panaszok esetén a betegek gyorsabban döntenek a tüneti kezelés helyett az oki terápia, a műtét mellett. A visszérműtétnek több, mostanra jól standardizált formája van és tudomásom szerint ezek mindenhol az országban az egynapos sebészeti ellátás keretein belül történnek, azaz a műtét napján vagy másnap reggel a beteg az otthonába távozik. Egyéntől és a műtét típusától is függ a lábadozási idő, mely akár egy-két naptól néhány hétig tart.

 

- Bekövetkezhetnek szövődmények, amennyiben nem folyamodik a beteg orvosi segítségért?
- Természetesen, hiszen a korábban már említett genetikai hajlamtól is függően vérrögképződés alakulhat ki a mély visszerekben. Ha már panaszt okozó, végleges vénatágulat alakul ki, a betegséget krónikus visszértágulatként (varicositas) defineáljuk. A varicositas önmagában 2-3 szoros kockázatot jelent, mely akár nagyon súlyos állapotba is sodorhatja a beteget. A betegség említett stádiumai mélyülnek és a krónikus vénás elégtelenség eljut a fekélyképződésig, mely szintén jelentős napi nehézséget okozhat életvitelünk során.


- Hogyan előzhető meg a krónikus visszértágulat?
- Minden kockázati tényező kerülése, egészséges életmód, sok mozgás, az érsebészeti szűrővizsgálatokon való megjelenés, illetve amennyiben van rá lehetőségünk, fiatalabb korban a kézen történő közlekedés gyakorlása, mellyel levehető a teher lábainkról.

 

Tisztelt Főorvos Úr! Köszönjük, hogy rendelkezésünkre állt!
Én is köszönöm Önöknek a felkérést, igazán kedvesek és örömmel tettem.

 
 
 
A honlap oldalain található gyógyszerrel kapcsolatos információk betegség esetén nem helyettesíthetik a szakember megkeresésének szükségességét.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót és kérdezze meg gyógyszerészét!