Egészségvédelem


KulcsPatika akciók

kulcs logo

Elérhetőségeink

Elérhetőségeink

Gyógyszerinformációk

OGYEI logo hiv

Látogatott oldalak...

Oldalletöltések száma: 2124280
LX Line Partner Patika

Boda JuditKlasszikus megállapítás: Evéssel a jó emésztésért. Emellett elcsépelt szófordulat, de a rohanó világ jelentősen megnehezíti és megváltoztatja az egyén táplálkozási szokásait.

A jó emésztés alappillére a rendszeres táplálkozás és a megfelelő "falatok" megválasztása. A különböző emésztőrendszeri problémák, mint a székrekedés, haspuffadás és hasmenés elkerülhető, ha odafigyelünk és hatékonyan táplálkozunk. Az emésztési zavarok okairól, a tényekről és a megoldási javaslatokról dr. Boda Judit üzem- és háziorvos belgyógyász szakorvost kérdeztük.

 

- Kedves Judit, köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket. Kérem, meséljen magáról, miért választotta az orvosi pályát, és milyen szakmai irányt választott a hivatásán belül?
- Már gyermekkorban tudatosult bennem, hogy az orvosi hivatás lesz az a szakmai pálya, amivel szívesen foglalkoznék, rengeteg könyvet forgattam a témával kapcsolatban. Végül a középiskolai tanulmányaim során határoztam el, hogy orvos leszek. 1970-ben szereztem az általános orvosi diplomámat, majd a szolnoki kórházban, a belgyógyász szakrendelés keretei között szerzett gyakorlattal a belgyógyász szakvizsgát. 1982. áprilisában költöztem a párommal Orosházára. Gyakorlatilag azóta van háziorvosi praxisom, mely időközben kiegészült foglalkozás-egészségügyi üzemorvosi tevékenységgel is.

- A bevezetésben felsoroltak adottak. Kezdjük a legkézenfekvőbb problémával, mikor lesz hatékony az emésztésünk? Ehhez milyen rendszerességgel kell táplálkozunk? Milyen természetes élelmiszereket kell preferálnunk és mit igyekezzünk elkerülni?
- Összességében elmondható, hogy a megfelelő mennyiségű fehérje és szénhidrát bevitele elengedhetetlen. A jó emésztéshez elengedhetetlen a legalább napi 3 étkezés, de lehetőség szerint előnyös, ha a tízóraival és az uzsonnával 5-re egészítjük ki ezt az alkalomszámot. Előnybe kell részesíteni a természetes rostokban gazdag élelmiszereket, a zöldségeket és a különböző gyümölcsöket, fontos, hogy ezekből minél többet nyers állapotban fogyasszunk, a párolás és a sütés során ugyanis sok tápanyagot veszítenek.
Jótékony hatással vannak még az emésztésre a zsírszegény tejtermékek, mely probiotikumokban gazdagok, ennek a legegyszerűbb beviteli formája a joghurt. Emellett sokszor elfeledkezünk a különböző olajos magvakról, melyek rostban és zsírsavakban gazdagok. Fogyasztásuk csak ésszerű korlátok között javasolt (napi 30-40 gramm), mert meglehetősen kalóriadúsak.

- A táplálkozás a XXI. században önmagában már kevés, milyen szerepe van a (rendszeres) sportnak az emésztésben?
- A szerepe jelentős. Az aktív élet és a sport hiánya okozza az elhízást, a magas vérnyomást és közrejátszik a cukorbetegség kialakulásában. Sportolás során az erőteljes izommunka fokozott oxigén- és tápanyagigénnyel jár, mely intenzív vérkeringést igényel, illetve a vér megnövekedett szállítókapacitását teszi szükségessé. A rendszeresen sportolók szervezetében a vérképzés is magasabb szinten zajlik. A sportolók nyálkahártyáiban, bőrében és általában a szervezetében is élénkebb a vérkeringés, ami megnehezíti a kórokozók megtelepedését. A felgyorsul folyamat eredménye a rendszeres mozgást végzőknél az élénkebb bélmozgás és rendszeresebb székletürítés.

- Valós megállapítás, hogy az állandó stressz is hatással van az emésztési folyamatokra?
- A stressz sokszor okoz fájdalmat a gyomortájékon, emellett a refluxbetegség kialakulására is hajlamosít. Utóbbiak felhasi fájdalommal járnak, gyakori a puffadás és a teltségérzet, alkalmanként émelygés fordulhat elő.
Habár az irritábilis bél szindróma első sorban a rossz táplálkozás eredményeként alakul ki, de bizonyítottan összefügg a stresszel is. A tünetek vonatkozásában hasi fájdalommal jelentkezik, mely sok esetben görcsös jellegű.

- Milyen szerepe van az alkoholnak?
- Az alkohol rendszeres és mértéktelen fogyasztása a teljes emésztőrendszert károsítja. Magas kockázatnak teszi ki a szájüreget, a gégét, a nyelőcsövet, a májat, a gyomrot és nem utolsó sorban a hasnyálmirigyet. A kitettség során többszörösére növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. A krónikus alkoholfogyasztás emellett okozhat még májzsugort, a hasnyálmirigy gyulladását, gyomorfekélyt és még akár hepatitist is.

- Közelítsük meg a folyamatot a sikertelen oldaláról, nincs jelen a mindennapokban a sport, magas a stressz-faktor és többnyire rendszertelen és nem átgondolt az étkezés. Fellép a haspuffadás, mi okozza?
- Főként életmódbeli és egyéb más megbetegedés kísérőpanasza lehet. Leggyakrabban, akkor van teltség és puffadt érzetünk, ha a rostban gazdag táplálékokban található baktériumok gázt termelnek a vékonybélben. Felléphet még a már említett stresszes életmód eredményeként kialakuló irritábilis bél szindróma esetén is, továbbá okozhatja még a gyomorsav alacsony szintje.
Betegségekkel összefüggésben a puffadás a hasnyálmirigy-gyulladás egyik jellemző tünete, melyet a szervezetben fellépő emésztőenzimek hiánya okoz. Gyulladásos állapot esetén a haspuffadás az étkezést követően jelentkezik, erős fájdalom kíséretében. A puffadáson túl jellemző tünete még a zsírszéklet, mely nagyobb mennyiségű a megszokottnál, sárgás színű és fényes.
A másik fő kiváltó ok a szervezet valamely anyaggal szemben tanúsított intoleranciája, melyet az emésztőszervek nem képesek feldolgozni. Erre a legjobb példa a laktóz. A szükséges enzim hiánya miatt, a tejtermék elfogyasztását követően puffadás, hasfájás és hasmenés is felléphet. Hasonló tüneteket okoz még a lisztérzékenység, ami talán még jelentősebb puffadáshoz is vezethet. A jelenség kiváltó oka a búzában található glutén egyik alkotóeleme (gliadin).

- Az előző kérdésben megfogalmazott okokból felmerülhet egy másik kellemetlen tünet, a székrekedés. Egészen pontosan milyen biológiai folyamatról beszélünk, milyen hatások váltják ki?
- A tudomány és a szakirodalom megkülönbözteti az elsődleges és másodlagos székrekedést. Az elsődleges esetében egy erősen lassuló ütemű bértartalom mozgás figyelhető meg. A másodlagos esetében valamilyen alapbetegség állhat a háttérben, idegrendszeri zavar, hormonális vagy anyagcsere-betegség. Általános esetben már 48 óra után székrekedésről beszélünk. Ilyenkor más kellemetlenségek, rossz közérzet is társul a tünethez, a páciens teltségérzetre panaszkodik, fájdalmas haspuffadás lép fel.

A már említett elsődleges székrekedés diagnózisaként alapvetően a székletürítő- és továbbító mozgások gyengülése határozható meg. Ezt a mozgásszegény életmód nagyban elősegíti, főleg abban az esetben, ha a beteg még ülőmunkát is végez. Közrejátszik még a kevés folyadék bevitele, valamint a rostokban szegény táplálkozás.

A másodlagos székrekedést kiváltó okok között gyakoriak a különböző vény nélkül kapható gyógyszerek és generikumok, bizonyos esetekben pedig egyes antibiotikumok szedése is. A tüneteket okozhatja továbbá béldaganat vagy aranyér. Egyes szervi megbetegedések esetén (cukorbetegség és a pajzsmirigy elégtelen működése) is viszonylag sűrűn látott kísérő betegség.

- A feltételek változatlanok: rossz táplálkozás, stresszes mindennapok, a sport nélkülözése melynek eredményeként megjelenhet a hasmenés. Milyen okok állhatnak mögötte?
- A hasmenés számos betegség tünete lehet, mint valamilyen fertőzésé, ételmérgezésé vagy gyulladásos bélbetegségeké. Fertőzéses eredetű hasmenések között általában két nagy csoport ismeretes a mindennapokban: a vírusok, illetve a baktériumok által okozott hasmenések. A kórokozókon túl a túlzott mértékű és mennyiségű táplálékbevitel is eredményezhet rendszeres hasmenést. Ritka, de előfordulhat Chron-betegség (a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladása), amely szintén gyakori hasmenéssel jár.

A tünetek legjellemzőbb tényezője a széklet meglazulása, amely az enyhén lazább állagú széklettől a nagyon híg, vízfolyásszerű székletig változhat. Ilyenkor a székletürítés száma 3-tól akár 20-ig is terjedhet egy 24 órás időintervallumon belül. Kísérő tünet lehet a hascsikarás, a görcsös hasi fájdalom.

- Nem beszéltünk még a kezelési módokról. Milyen természetes módon kezelhetjük a fent említett emésztési problémákat? Amennyiben nem segítenek, akkor a háziorvos milyen terápiás kezelést alkalmaz? Nem múlnak a panaszok, hogyan tovább, milyen szakorvoshoz kell fordulnunk?
- Orvosként fontos számomra a bizonyosság és a pontos diagnózis felállítása, a betegek elmondása alapján és a tüneti tapasztalatokra nem lehet anamnézist alapozni, fontosak a vizsgálatok és azok eredménye. Emésztési zavarok esetén kötelezőek a különböző labor és székletvizsgálatok, a teljes vérkép, továbbá a hasi ultrahang. A pontosabb kezelési módok megállapításához haladjunk végig az átvett problémákon.

Hasmenés esetén a leggyakoribb előidéző ok a vírusos fertőzés. A kezelés szigorú diétával, só-, és folyadékpótlással zajlik. Antibiotikumot emésztőrendszeri megbetegedések esetén csak nagyon ritkán szabad alkalmazni, mert sok esetben lassítja a gyógyulás folyamatát, hiszen többségük szintén a gyomorban szívódik fel, amennyiben mégis erre kerülne a sor, akkor javasolt minden esetben probiotikumokkal kiegészíteni a terápiát. A diéta során az ideális táplálék többnyire legyen sós, ugyanis a hasmenés inkább sót von el a szervezettől és nem cukrot. Fogyasszunk sok teát, rizst, sárgarépát és persze almát, valamint banánt.
Természetesen vannak speciális hatóanyagú (loperamid és difenoxilát) gyógyszerek is, amelynek célja a hasmenés megszüntetése. Ezek a készítmények főleg felnőttek esetében alkalmazhatóak, de náluk is csak a legvégső esetben. Nyilván felmerül a kérdés, hogy miért, az ok egyszerű, a bélrendszerben lévő baktériumok és vírusok a hasmenéssel távoznak, ennek megakadályozásával a bélrendszerben rekedhetnek, és ott további kárt okozhatnak.

Abban az esetben, ha a székrekedés állapota áll fenn, akkor szintén a helyes étrendre kell először fókuszálnunk. Ajánlott a már korábban említett napi ötszöri étkezés, melyek alkalmával célszerű kisebb mennyiségeket fogyasztani. A rostban gazdag élelmiszerek serkentik a bélmozgást, fogyasszunk nyers zöldségeket és gyümölcsöt, tejtermékeket, teljes kiőrlésű lisztes termékeket. A diéta természetesen önmagában nem elég, legyen összeállított mozgásprogramunk, sportoljunk.
Abban az esetben, ha ezek kevésnek bizonyulnak, akkor orvosként felírhatunk a beteg számára enyhe hashajtókat, ezzel azonban vigyázni kell, mert a krónikus székrekedésben szenvedőknél függőséget okozhat. Léteznek természetes székletlazítók, mint az étkezési lenmag és a rebarbara. Ezek a testben folyadékkal érintkezve megduzzadnak, és a bélfal feszítése által fokozzák a székelési ingert. Emellett léteznek úgynevezett ozmotikus szerek (tejcukor például), melyek a szervezet vízmegkötő képességét fokozzák, feszítve ezáltal a bélfalat. A cukor és alkohol alapú hatóanyagokat a vastagbélben élő baktériumok savakra bontják le, melyek fokozzák a perisztaltikus(1) mozgást a bélrendszerben.

A has puffadásának előfordulásakor az életmódbeli és táplálkozási szokásokra kell fókuszálnunk. A székrekedés során már tárgyaltuk, hogy a táplálkozás rostban gazdag legyen, javasolt a bő folyadékbevitel (mely leginkább víz legyen), emellett rendszeresen fogyasszunk természetes probiotikumokat. Egyszerű szénhidrátokkal táplálkozzunk, kerüljük a cukros üdítőket és a fehér lisztet. Napi rendszerességgel sportoljunk, kerüljük a stresszt és a mindennapi kapkodást.

Köszönjük a beszélgetést, jó egészséget kívánunk!

Az interjút készítette: Tóth Ilona egészségügyi újságíró
    
(1) perisztaltika -  táplálkozást segítő hullámszerű mozgássorozat, amely a nyeléssel kezdődik és a belekben történő utóemésztés befejeztével ér véget.

Kép forrása: Nemzeti Audiovizuális Archívum

 
 
 
A honlap oldalain található gyógyszerrel kapcsolatos információk betegség esetén nem helyettesíthetik a szakember megkeresésének szükségességét.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót és kérdezze meg gyógyszerészét!